Tudástár:

A nyílt égésterű készülékek tipikusan a tűzhelyek, és a kémény nélküli gázüzemű tárólós vízmelegítők, azaz bójlerek. Léteznek még az átfólyós rendszerű kis vízmelegítők is, melyek szintén A típusúak, és általában egy vízvételi hely kiszólgálására alkalmasak. Mivel ezek a helyiségben található óxigént használják fel az égéshez, és a helyiség légterébe vezetik a füstgázt, üzemeltetésük megfelelő szellőzés mellett lehetséges. Bővebben lásd: gázkészülékek légellátása

A kéményes gázkészülékek lehetnek fali cirkók, állókazánok, bojlerek, konvektorok, stb. Minden esetben azt kell tudni, hogy ezek szintén az adott helyiség levegőjét használják fel az égés során, a keletkezett füstgázt pedig a kéményen át a szabadba vezetik. A füstgáz enyhén savas kémhatása miatt a kéménynek béleltnek kell lennie, különben fennáll a ledőlés/eltömődés veszélye. A kémények bélelése kéményes szakember feladata. A B típusú készülékek légellátása szintén nagyon fontos szempont, bővebben lásd: gázkészülékek légellátása

Napjainkban nagyon helyesen a C típusú készülékek elterjedése van folyamatban. Ezek zárt égésterűek, azaz az égéshez szükséges levegőt nem a helyiségből veszik, hanem a szabadból szívják be, és a keletkezett füstgázt mindig a szabadba vezetik. Ebből következően - megfelelő szerelés esetén - biztonságos üzeműek, a helyiséggel nincsenek légtér-összeköttetésben, nem áll fenn a szén-monoxid mérgezés veszélye. Új gáztervek készítésénél gyakorlatilag csak ilyen készülékek elhelyezése lehetséges lakáson belül.

A kondenzációs kazánokkal kapcsolatban az első és legszembetűnőbb jelenség, hogy hatásfokuk 100 % fölött van, hogyan lehetséges ez? Nem arról van szó, hogy a készülék energiát termel, hanem a hatásfokszámítás módjából következik ez az érték. A számítás ugyanis az ún. alsó fűtőérték szerint történik, ahol az égés során keletkezett, és a füstgázzal együtt eltávozó vízgőz hőtartalmát nem vesszük figyelembe. Ez azért van így, mert a régebbi kazánok ezt a hőtartalmat nem voltak képesek hasznosítani. Ezzel szemben a kondenzációs gázkazánok a füstgázban levő vízgőzt egy speciális hőcserélő felület segítségével újra folyékony halmazállapotúvá alakítják vissza, ami jelentős hőcserével jár, azaz képes a kazán ezt a plussz energiát is hasznosítani, és a fűtési rendszer visszatérő vizének melegítésére fordítani. Az így lekondenzált víz elvezetése ezeknél a kazánoknál feltétlenül szükséges.

Lényege, hogy a fűtőanyagban rejlő energiát milyen mértékben tudjuk hasznosítani. Ha 100 %-ban tudnánk hasznosítani, akkor lenne a hatásfok 100 %. A mai korszerű gázkészülékek 90 % feletti hatásfokkal rendelkeznek, egyes kondenzációs készülékek elérik a 97 %-ot is (a gáz felső fűtőértékéhez képest viszonyítva).

A nyílt égésterű és a kéményes gázkészülékek légellátása nagyon fontos, biztonsági és életvédelmi szempontból is. Ökölszabályként elmondható, hogy minden m3 gáz elégetéséhez kb. 10-12 m3 levegőre van szükség. Azonban ez csak iránymutató, a pontos tervezés minden esetben épületgépész tervező feladata. Viszont már ebből a számból is látható, hogy bizony kéményes készülékeink, pl. egy fali cirkó igencsak elhasználja a lakásban található levegőt. Ha nem kap utánpótlást, mert nincs szellőzés a lakásban, hajlamos a kéményből visszaszívni a levegőt - a mérgező füstgázzal együtt, és máris megvan a szén-monoxid mérgezés. Természetesen a gázterv megvalósításának pillanatában a rendszer működőképes, a gond rendszerint a lakás utólagos módosításainál keletkezik, lásd: tudnivalók a páraelszívókrólill. tudnivalók a fokozott légzárású nyílászárókról, valamint: MKEH közlemény.

A páraelszívók nagyon hasznosak, hiszen ki szeretné a főzés során keletkező gőzöket, szagokat az egész lakásban érezni? Azonban egy dologra ügyelnünk kell: a páraelszívó elszívási teljesítménye rettenetesen nagy, több 100 m3/h, akár 800 m3/h is lehet! Belátható, hogy kellő levegőutánpótlás nélkül ezek a készülékek szinte vákuumot csinálnának lakásunkban. Persze, vannak szűrővel rendelkező elszívók is, ahol a szagokat pl. aktív szénszűrővel semlegesítik, és az elszívott levegőt visszajuttatják a helyiségbe, ám ezeknek a szűrőjét gyakran cserélni kell. Ám csak az ilyen készülékeket lehet alkalmazni kéményes gázkazán esetén. Ha pedig a páraelszívó a szabadba juttatja az elszívott levegőt, és kéményes gázkészülék üzemel a lakásban, mely légtérösszeköttetésben van a páraelszívó helyiségével, akkor fennáll a kéményből való visszaszívás veszélye - a füstgázzal együtt, tehát életveszélyes! A CO mérgezés elkerülése végett B típusú gázkészüléket és páraelszívót együtt, egyszerre üzemeltetni tilos! Bővebb információ: MKEH közlemény.

Napjainkban az energiaárak emelkednek, teljesen természetes tehát a költségmegtakarítás igénye. Ennek egy módja, ha nyílászáróinkat fokozott légzárású nyílászárókra cseréljük. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy amennyiben kéményes gázkészüléket üzemeltetünk a lakáson belül, annak megfelelő légellátásáról feltétlenül gondoskodnunk kell, hogy elkerüljük a CO mérgezést. Minden ilyen átalakítási esetben kérjük épületgépész tervező segítségét! Bővebb információ: MKEH közlemény.

Hivatalosan: a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés eredeti állapotának és állagának fenntartását célzó, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, kötelezően végzendő, tervszerű tevékenység. A karbantartás során fény derülhet a készülékkel kapcsolatos problémákra, pl. tökéletlen, kormoló égésre, gázszivárgásra, elkoszolódásra, stb. Így részben megelőzhetőek a kellemetlen leállások, mikor a készülék nem működik, és ez könnyen az egész fűtés leállását is eredményezheti. Ezt télen, hidegben lehetőség szerint mindenki szeretné elkerülni, ennek legjobb módja a készülékek rendszeres karbantartása ( lehetőleg a fűtési idény előtt ). A törvény egyébként a fogyasztó számára elő is írja az ötévente kötelezően elvégzendő karbantartást gázkészülékek esetén. Praktikus szempontok miatt azonban ajánlott a kétévenkénti ellenőrzés, a tapasztalat szerint ennyi idő múltán már "ráfér" a készülékekre egy kis törődés. Nem utolsó szempont az sem, hogy a készülék égőjének és hőcserélőjének kitisztítása anyagi előnyökkel is jár az Ön számára, hiszen a gázkészülék csak tiszta állapotban képes megfelelő hatékonysággal működni. Ha el van hanyagolva, hatásfoka egyre romlik, és egyre többe kerül a gázszámla.

A piezo vagy piezoelektromos gyújtás a mai modern gázkészülékek esetén elterjedt begyújtási mód. Az égő közelébe vezetett elektróda segítségével nagyfeszültségű szikrát (~20kV) juttatunk az égéstérbe, amitől a gáz begyullad.

A lángőr feladata az, hogy a láng hiánya esetén a gáz bejutását a gázégőbe megakadályozza. Ez biztonsági berendezés, minden mai készülék kell hogy rendelkezzen valamilyen fajta lángőrrel. Tehát ha őrlángos készülékünkön termoelektromos lángőr ( a lángba benyúló rézszínű fémrúd ) található és azt nem éri a láng, akkor készülékünk nem fog működni. Hasonlóképpen, ha a lángőr elégett, nem teljesíti feladatát, és a készülék nem működik. A termoelektromos lángőr két fémötvözetből készült, melyeknek az a tulajdonsága, hogy melegítés hatására elektromos feszültség keletkezik köztük ( ~20 mV ). Ez a feszültség elegendő egy mágnes ( termomágnes ) behúzva tartásához rugóerő ellenében, ami pedig a gáz útját megnyitja az égő felé. Ha valamilyen okból a feszültség megszűnik ( kihűl a lángőr, elég a hegye ) akkor a mágnes a rugó hatására lezárja a gáz útját.

Olyan lángőr, ami a láng ionizált részecskéinek segítségével érzékeli az égés meglétét. Általában egy fehér kerámia szigetelőbe ágyazott fémrúd, amelynek fémrésze a lángmagban kell legyen az égő begyújtása után. Ha van láng, akkor a lángőr érzi az égés során keletkező ionokat, és az elektronika felé jelzi a láng meglétét, az elektronika pedig megnyitja a gáz útját az égő felé. Ha nincs láng, az elektronika nem nyitja a gáz útját.

Teendők gázszivárgás esetén: a legbiztosabb a házba bemenő gázvezetéket elzárni, ez a gázmérő óra vagy a nyomásszabályzó környékén szokott lenni. Ki kell szellőztetni, alapos kereszthuzatot csináljunk! Tilos a nyílt láng használata, kerüljük az elektromos berendezések használatát is, beleértve a villanykapcsolókat is! Mielőbb hívjunk szakembert, aki kideríti a gázszivárgás pontos helyét, és megszünteti a hibát!

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, már kis koncentrációban is veszélyes. Meggátolja a véráramban az oxigén szállítását. A tüdőn keresztül a véráramba kerül, hozzákötődik a hemoglobinhoz (a vörös vértest oxigént szállító festékanyagához). Így a szénmonoxid molekulák az oxigén molekulák helyére lépnek a vörös vértestekben, és a test sejtjei oxigénhiányos állapotba kerülnek. Szénmonoxid akkor képződik, amikor a tüzelőanyag nem ég el tökéletesen a tüzelőberendezésekben. Ha a készülékeket nem megfelelően üzemeltetik, nem tartják rendszeresen karban, vagy az égéstermék-elvezető nem működik megfelelően, a szénmonoxid veszélyes mértékben felgyűlhet a lakóhelyiségekben.
A CO mérgezés tünetei : fejfájás, fáradtság, szapora lélegzetvétel, émelygés, szédülés, eszméletvesztés, nagyobb koncentrációban élénkpiros bőr.
Teendők CO-mérgezés esetén:

• Azonnal friss levegőre van szükség. Nyisson ki minden nyílászárót és szellőztessen ki alaposan!
• Amennyiben lehetséges, kapcsoljon ki minden fűtőberendezést (pl. a főcsap elzárásával)!
• Hagyja el a lakást!
• Hívja fel a tűzoltókat és mondja el nekik a tüneteit!
• Forduljon orvoshoz!
• Keresse meg a probléma okát, szakember segítségével!

Sajnos Magyarországon általánosságban kemény a hálózati vezetékes víz. Mivel leggyakrabban a fűtési rendszereket is ezzel töltik fel, ez a gázkészülékek víztereinek vízkövesedéséhez vezet. A jelenség fokozottabban jelentkezik a fali gázkazánok (cirkók) ill. az átfolyós vízmelegítők hőcserélői esetében, ahol kisebb a keresztmetszet és nagyobb a hőmérséklet. A kemény vízen kívül problémát okozhatnak még a fúrott kutak is: ha Ön fúrott kútvizet használ, fokozottan ajánlott a gázkészülék elé szűrő beépítése! Ennek hiányában a gázkészülékek hőcserélői és egyéb alkatrészei károsodhatnak.
A vízkő jelenlétének tünetei: nem elég meleg a víz; ki-be kapcsolgat a kazán vagy a vízmelegítő; furcsa fütyülő hangok jönnek a készülékből; hullámzó, nem stabil vízhőmérséklet melegvízvételnél.
Ilyen esetekben csak a hőcserelő kiszerelése és vízkőmentesítése segít, melyhez szakember szükséges. A vízkőmentesítés vegyszerrel történik, a hőcserélőt csatlakoztatni kell egy keringető szivattyúval ellátott géphez, mely a vízkőoldó vegyszert folyamatosan keringteti benne. Ezáltal a hőcserélő belső falán található vízkő fokozatosan feloldódik, kitisztul.